Mi a fehérje?
A fehérje aminosavak láncolata. Képzeljük úgy el, hogy a felfűzött gyöngysor a fehérje és a különböző formájú és színű gyöngyök az aminosavak. Ez a gyöngysor lehet rövidebb vagy nagyon hosszú. Többféle fehérje, azaz többféle módon felfűzött gyöngylánc létezik. Az emberi szervezet kb. két millió típusú fehérjét tartalmaz. Annak ellenére, hogy ilyen sokféle fehérje van szervezetünkben, mindenki mindössze 20 féle aminosavat használ fel az összes fehérje előállításához. Ebből a 20 aminosavból 12-t szervezetünk előállít, viszont nyolc aminosavat a húszból nem tud, így azt táplálékkal be kell vinnünk szervezetünkbe. Bár enyhén eltérő csoportosításokat láttam, (20-21 vagy épp 22 féle fehérje építő aminosavat különböztetnek meg és ezekből 8 vagy 9 aminosavat határoz meg esszenciálisként,) Íme itt van egy változat:
A húsz féle aminosav, ami a fehérjénk építő elemei:
Alanine, arginine, asparagine, aspartic acid, cysteine, glutamic acid, glutamine, glycine, histidine, isoleucine, leucine, lysine, methionine, phenylalanine, proline, serine, threonine, tryptophan, tyrosine and valine.
A 8 esszenciális aminosav, amiket a szervezetünk nem tud előállítani: Isoleucine, leucine, lysine, methionine, phenylalanine, threonine, tryptophan, valine.
2 félig esszenciális aminosav: Arginine és histidine
10 nem esszenciális aminosav: alanine, asparagine, aspartic acid, cysteine,glutamine, glutamic acid, glycine, proline, serin and tyrosine.
Az ábrán az aminosavakból (gyöngyszemekből) felfűzött fehérjeláncolat látható. Ez a felfűzött, hosszú láncolat fog szorosan feltekeredni és így kapjuk az ábra jobb oldalán látható fehérjét.
Mivel szervezetünk csak a saját különleges fehérjéjét tudja felhasználni, ezért az elfogyasztott fehérjéket szétbontja aminosav építőelemeire és ő maga állítja elő a saját fehérjéit ezekből az aminosavakból. Tehát téves az az elmélet, hogy állati vagy bármilyen fehérjére is szükségünk van, hiszen igazából nem fehérjére, hanem aminosavakra van szükségünk. Mindegy milyen fehérjét fogyasztunk, azt nem tudja szervezetünk felhasználni, csak az aminosavakat, amiből a fehérje felépül. Tehát mindenki, aki a felfűzött gyöngysorokat megkapja, szétbontja a gyöngysorokat és a különböző formájú/színű gyöngyszemeket saját igénye szerint fűzi fel. A helyes kérdés talán nem úgy hangzik, hogy szükségem van-e állati fehérjére, hanem úgy, hogy az esszenciális aminosavak mindegyikéhez hozzá tudok-e jutni növényi étrenden vagy szükség van állati eredetű étel fogyasztására is?
Hogyan jutok az esszenciális aminosavakhoz?
A válaszhoz először nézzük honnan származnak az esszenciális aminosavak. Az esszenciális aminosavak mindegyikét a növények állítják elő, mivel előállításuk óriási energiát igényel és a növények a napból nyert energiát fel tudják használni. Tehát a fehérjéhez szükséges aminosavak egy részét szervezetünk állítja elő, másik részét pedig a növények. A növények által előállított aminosavakhoz hozzájuthatunk közvetlen, első forrásból elfogyasztva a növényeket, vagy közvetve, elfogyasztva az állatot, ami elfogyasztotta a növényt. Az utóbbi esetben mindössze újra hasznosítjuk a növény által előállított, az állat által már egyszer felhasznált aminosavat. Ezért nincs szükségünk húsra a tévhittel ellentétben. Sok vegetariánus kapja azt a kérdést, ha nem fogyaszt húst, hogyan jut megfelelő fehérjéhez? Mi már tudjuk, hogy igazából nem fehérjére, hanem esszenciális aminosavakra van szükségünk, amit a növények állítanak elő. Ezekből az esszenciális aminosavakból és a saját testünk által előállított nem esszenciális savakból fogja szervezetünk elóállítani a neki megfelelő fehérjéket.
Miért fontos szervezetünk számára a fehérje?
A sejtben lejátszódó folyamatokban részt vesznek, stabilizáló és szerkezeti funkcióval is rendelkeznek, szerepet játszanak a sejten belüli transzport (szállító) folyamatok lebonyolításában stb.
Mennyi fehérje ajánlott?
Talán épp azért mert a fehérjének oly sok fontos szerepe van szervezetünk számára, az anyatermészet nem bízta ránk teljes mértékben annak pótlását és úgy állította be szervezetünket, hogy újrahasznosítsa a fehérjét. Így csak arról a minimális mennyiségről kell gondoskodnunk, amit hajunkkal, körmünkkel, székletünkkel, bőrhámlással stb. elvesztünk. Ez nagyon kevés mennyiség. Az Egészségügyi Világszervezet azt javasolja, hogy az összes kalóriánk mindössze 5 %-a származzon fehérjéből. Ennyi elegendő. Ez 3000 kalória esetén 38 g fehérjét, 2300 kalória esetén 29 g fehérjét jelent. Életünk első néhány hónapjában van szükségünk a legtöbb fehérjére, hiszen ekkor rohamosan növünk. Mégis az emberi tej kalóriájának mindössze 5-8 százaléka ered fehérjéből.
Honnan származik az az elmélet, hogy sok fehérjére van szükségünk?
Egészen az 1800-as évekig kell visszamennünk a válaszért. Az volt a feltételezés, hogy ha valaki anyagilag megengedhet magának bármilyen ételt, akkor ösztönösen a megfelelő ételt fogja fogyasztani. Ezért a jómódú emberek étkezési szokásait az USA-ban és Európában megfigyelve arra a következtetésre jutottak, hogy mivel a tehetősebb emberek több húst fogyasztottak, azaz jelentős mennyiségű fehérjét, ezért az emberi szervezetnek viszonylag magas fehérjebevitelre van szüksége az optimális egészség elérése érdekében. Az emberi fehérje szükségletét csupán a jobb módú réteg étkezési szokásai szerint állapították meg. Ugyanez a megfigyelés a jelenlegi USA-ban talán azt az eredményt hozná, hogy jelentős McDonald’s-os étel illetve fánk fogyasztás ajánlott. A patkányokon végzett eredmények is alátámasztották a megfigyelés eredményét, hiszen a magasabb fehérjetartalom hasznosnak tűnt a patkányok számára. Azt a fontos tényt viszont figyelmen kívül hagyták, hogy a patkány teje 11-szer több fehérjét tartalmaz, mint az emberi tej, hiszen a patkánynak mindössze 5 hónapja van arra, hogy kifejlődjön felnőtt méretre, míg az embernek erre van kb. 17 éve. A patkánynak nagyobb fehérjeigénye van.
Milyen eredményt hozott az alacsony fehérje diéta?
1903-ban professzor Russell Henry Chittenden, a Yale egyetem biokémiai részlegének vezetője, jelentős egészségügyi javulást látott, amikor egy tanulmányában a napi 150g gramm fehérjét 50 grammra csökkentette. Az 1940-es években Dr William Rose úgy találta az emberi tanulmányai során, hogy napi 20 g a minimum szükséges fehérje. (Afrikában léteznek olyan népcsoportok, akik napi 15-20 g fehérjén élnek) Dr William Rose későbbi kutatásai igazolták, hogy a zöldségekben az emberi szervezet számára több, mint elegendő fehérje van. Tehát már az 1940-es években is igazolták a kutatások, hogy nem szükséges állati eredetű ételek fogyasztása az elegendő fehérjebevitelhez.
A régi Okinawa népei:
Okinawában éltek legkoncentráltabban (legnagyobb számban és sűrűségben) a leghosszabb és legegészségesebb életű emberek. Ezen nép kalóriájának mindössze 9 százaléka származott fehérjéből, 6 százaléka zsírból és 85 százaléka szénhidrátból. Kalóriájuk 69 százaléka édesburgonyából származott. (Számomra érdekes, hogy a legegészségesebb népek -Kék Zónakalóriájuk csak kevés százaléka származott fehérjéből . Kalóriájuk nagy része szénhidrátból származott. Ennek ellenére mégis azt látom, hogy az emberek egyre több fehérjére és egyre kevesebb szénhidrátra törekszenek. Az általános vélemény szerint a szénhidrátot kerülni kell, a nagy rosszként emlegetik, pedig a Föld több részén azok a népek voltak a legegészségesebbek, akik jelentős szénhidrátot fogyasztottak. Talán ha mi is nem a téves elméleteket, hanem ezen népek példáit követnénk, egészségesebbek lehetnénk.)
Hogyan bontjuk le a fehérjét?
Amikor a fehérje a gyomorba kerül, egy enzim, a Pepsin, szétbontja a hosszú fehérje láncolatot rövidebb szakaszokra. A vékonybélben a hasnyálmirigy enzimek (Trypsin, Chymotripsin, Carboxypeptidase) tovább bontják ezeket a rövidebb szakaszokat még rövidebb szakaszra és addig bontódik a fehérje, mígnem teljesen lebontódik alkotóelemeire, az aminosavakra. A hosszú fehérje láncolatot a szervezet nem képes felszívni, nem tud átjutni a bél felszínén, de az egyetlen aminosav elég kicsi ahhoz, hogy a bélen át felszívódjon. Egyes embereknek “lyukas” a bele és az a rés nagyobb, amin az aminosav átjut, így akár nagyobb fehérje darabok is átjutnak, 2 vagy három aminosav összekapcsolódva. Mivel a szervezet az egyedül álló aminosavat tudja felhasználni és az összekapcsolt aminosavakat nem, hiszen ő akarja a saját fehérjéit megalkotni az egyes aminosavakból, ezért ezeket a nagyobb darabokat megtámadja és ez gyulladást és egyéb problémát okozhat.
Hogyan bontjuk le az aminosavakat?
Az aminosavak egy részéből a szervezetünk felépíti saját fehérjéit. Mint láttuk, a szervezetünk újrahasznosítja a fehérjét így nagyon kevés új aminosavra van szüksége, amivel a veszteséget pótolja. A legtöbb ember sok állati eredetű ételt eszik, ami tele van fehérjével. Mivel sok fehérjét, azaz sok aminosavat visz be a szervezetébe, mi történik azokkal az aminosavakkal, amit nem használunk fel fehérjeépítésre? Mivel nem tudjuk tárolni mint pl a zsírt, vagy a zsírrá alakított szénhidrátot, ezért a fel nem használt aminosavakat lebontjuk. Nagy részét a máj fogja lebontani, illetve a vese és az izomsejtek. Minél több fehérjét eszünk, annál több felesleges aminosavat viszünk be a szervezetünkbe és annál jobban terheljük szervezetünket annak lebontásával. Ahhoz, hogy megértsük az aminosavak lebontásának folyamatát, nézzük először annak kémiai felépítését.
Mint látjuk, a többlet aminosavval (a magas fehérje étrenddel) elárasztjuk a májat veszélyesen mérgező ammóniával és megterheljük a vesét az urea-val. Találkoztam olyan emberekkel is, akik átállva növényi étrendre, képesek voltak elhagyni a dialízist. Ne felejtsük el Dr. Waltner Kempner 1939-ben megalkotott rizs diétájának szinte hihetetlen hatását sem, amit vesebetegein ért el. Nagyon súlyos vesebetegek gyógyultak fel a rizsdiétájának köszönhetően.
A valódi probléma: Fehérje hiány vagy többlet fehérje?
Csodálkozva látom, hogy mindenki, beleértve az orvosokat is, oly nagy hangsúlyt fektet a fehérjére és sok árucikket úgy ajánlanak, mint dús fehérjeforrást. Nemcsak az olyan termékeket részesítik előnyben, amiben sok a fehérje, de egyenesen fehérje porok is kaphatóak. Mintha a fehérje valami különlegesen nehezen hozzáférhető dolog lenne, amire külön vadászni kell. Ezt azért furcsállom, mert szervezetünknek nagyon kevés fehérjepótlásra van szüksége és fehérje bőven megtalálható minden egyes ételben (gyümölcsben, zöldségben is). Ezért nem is létezik fehérje hiányos ember. Mindannyian hozzájutunk elegendő fehérjéhez még akkor is, ha egészségtelenül étkezünk, feltéve, ha nem éhezünk.
A kalóriahiányos ember nyilván sokféle tápanyagban szenved hiányt és az éhezésbe bele is halhat. Mivel gyümölcsben, zöldségben egyaránt van fehérje, hüvelyesekben, magvakban, diókban kicsit több, ezért étrendtől független (a vegetáriánus étrendet is beleértve), az az ember, aki nem éhezik, fizikai képtelenség, hogy ne jusson elegendő fehérjéhez. Fehérjehiány nem léphet fel.
Személyes javaslatom az, hogy ne még több fehérjére törekedj, hanem még több rostra. Miért? Mert egyetlen ember sem szenved fehérje hiányban, viszont a lakosság nagy része rosthiányban szenved, és a rosthiány különböző betegségekhez segít hozzá, mint például epekő, rák. (Ezekről bővebben olvashatsz a weboldalamon a betegségek címszó alatt) Az a többlet fehérje, amire annyira próbálunk odafigyelni, hogy hozzájussunk, az okoz gondot, hiszen megterheli a májat és a vesét is, a mérgező fehérje melléktermékek felhalmozódnak. Azon kívül sok betegséget idéznek elő, különösen az állati eredetű fehérjék. Általános szemlélet az, hogy a húsevésre különösen odafigyelnek a fehérjeforrás miatt, nem sejtve, hogy ezek a fehérjék sok betegséget idéznek elő. Tehát nem csak a fölösleges fehérje jut be a szervezetbe, hogy terhelje a májat és vesét, de ráadásul ez a fajta állati eredetű fehérje egyéb betegségek forrása is.
Mivel a fehérje aminosavak láncolata, -mint a neve is utal rá- savas jellegű, és mi nem szeretnénk túlsavasítani a szervezetünket, sőt inkább lúgosításra törekszünk és próbálunk inkább lúgosító ételeket fogyasztani. A magas fehérjetartalmú étel (a sok állati eredetű étel) erősen savasítja a szervezetet. A szervezetnek pedig nagy munkájába telik, hogy a savasító ételek ellenére a megfelelő Ph értéket megtartsa. Az állati fehérjében sok a sulfur (kén) tartalmú aminosav, ami nagyon erős sulfuric savvá bontódik le. Ez a fajta aminosav nagy mennyiségben fordul elő a kemény sajtokban, vöröshúsban, csirkében, tengeri állatokban, tojásban. A többlet fehérje nem csak a májat és vesét terheli, de a rákos sejtek növekedését is elősegíti. Például egyes fehérjék megemelik az IGF1 szintet. Ez egy növekedési hormon és mint a neve is mutatja elősegíti a növekedést és mi nem szeretnénk, hogy a rákos daganat növekedjen. Az abnormálisan működő sejtek normál esetben öngyilkosok lesznek (adoptózis) így a rákos sejtnek is ezt kellene tennie. A többlet IGF1 hormon segíti megakadályozni a rákos sejtek önpusztítását. Azonkívül elősegíti azon vérerecskék növekedését, amik táplálják a rákos sejteket.
A szervezetünkbe bevitt felesleges fehérje gyulladáshoz vezet. A gyulladás az egy olyan dolog, amit akarunk a szervezetünkben, néha kicsit többet néha kevesebbet, mert védi a szervezetünket. De nem akarunk túl sok gyulladást. Egyes fehérjék túl sok gyulladast okoznak. A fehérje kb 1%-a nagyobb darabokban (23 aminosav összekapcsolódva) szívódik fel és a szervezetünk ezt a nagy darab fehérjét nem szereti. A testünk védőserege állandóan figyeli a megszállókat. Leginkább állati fehérjékre vadásznak, mivel azok tápanyag fogyasztók, nem tápanyag előállítók, mint a növények és lehet megesz minket (pl. parazita, microba). Tehát a test támadja ezeket az idegen megszállókat és fegyvere a gyulladás. Ha megvágjuk magunkat a gyulladás hasznos lehet a seb környékén,de ha a gyulladás a szervezetben krónikussá válik, az nem jó. Tanulmányok bizonyítják, hogy állati eredetű fehérjék és nagyon finomított növényi termékek gyulladást okoznak.
Összefoglalva a többlet fehérje terheli a májat, vesét, savasít, elősegíti a rákos sejtek növekedését, gyulladáshoz vezet.
Autoimmun betegség, allergia:
A fehérjék autoimmun betegséget is okozhatnak, mint pl. 1-es típusú cukorbetegséget (tejfehérje) vagy ízületi gyulladást. (Ezekről weboldalamon a betegségek címszó alatt bővebben olvashatsz). Az allergiás betegségek kiváltó oka mindig a fehérje. Ilyen esetben érdemes egy allergiatesztet csináltatni.
Elegendő fehérjéhez tudok jutni, ha csak növényi étrenden vagyok, és nem eszek semmilyen állati eredetű ételt?
A növényekben olyan sok fehérje van, hogy elegendő a legnagyobb állatok számára is, mint az elefánt, víziló, zsiráf, tehén, de sok élsportoló, köztük testépítő is teljesen vegán étrenden él. Sőt napjainkban egyre több élsportoló tér át a vegán étrendre, mert az a tapasztalatuk, hogy teljesítményük megnő és sérülés esetén sokkal hamarabb épülnek fel. Nem egy ember nőtt fel vagy van több évtizede vegán étrenden és eddig senki nem volt fehérje hiányos. Szervezetünk számára nagyon fontos a fehérje, ezért is van úgy beállítva, hogy a bevitt fehérjét újrahasznosítsa. Igazából azt a fehérjét kell pótolnunk, amit elveszítünk a széklettel, körömvágás, hajvágás, bőrhámlás során, ami nem sok.
Milyen étrendre törekedjek, ha egészségesen szeretnék élni?
Két dologra figyelj étrended összeállításában. Legyen az :
1. a legfontosabb: alacsony fehérje
2. alacsony zsír tartalmú.
Az egészséges étkezésről, ami hozzásegít a fogyáshoz, sok betegség visszafordításához, weboldalamon olvashatsz bővebben.
1942-ben Dr. Rose tanulmányozta az aminosav szükségletet. Tanítványokat figyelt meg. Egyszerre csak egy aminosavat vont meg tőlük. Ha esszenciális aminosavat vont meg, csupán 2 napon belül mindegyik tanítványa ugyanolyan tünetekről panaszkodott: étvágytalanság, óriási fáradékonyság, idegesség. Nem is voltak képesek néhány napnál tovább bírni az egyes esszenciális aminosavak hiányát.
A különböző tanítványoknak különböző mennyiségű aminosav igényük volt. Egyéntől függ, hogy mennyi aminosavra van szükség. Dr. Rose minden esszenciális aminosav legmagasabb értéket megduplázva (hogy biztosan a minimum értéken belül legyen) állapította meg az ajánlott mennyiséget. A táblázatból látható, hogy még ehhez a felfújt értékhez is könnyen hozzájuthatunk a növényekből. Láthatjuk, az egyes aminosavakból mennyit ajánl Dr. Rose és mennyi van belőlük a felsorolt növényekben. Így még értehetőbbé válik, miért nincs fehérje hiányos ember még akkor sem, ha egészségtelenül étkezik, amennyiben nem éhezik. Akkor is kalóriahiányról beszélünk.
A kép nagyításához kattints a képre! (akkor élesebb lesz)
Felhasznált források:
1. Dr John Mc Dougall newsletter: When Friends Ask: Where Do You Get Your Protein?
2. The Dangerous Truth About Protein" Janice Stanger, Ph.D. (youtube)
3. Dr. Tel Oren (MD): The Truth about Protein (youtube)
A fehérjéről és annak egészségre gyakorolt hatásáról, tanulmányokról olvashatsz további hasznos információkat a következő orvosok weboldalán az oldal keresőjébe írva “protein”:
1. Dr John Mc Dougall: Dr McDougall’s health and medical centre
2. Dr Michael Greger: Nutritionfacts.org
Budai Éva
Posted in: Fehérje
Bejegyzések
