5 állati méreg

5 méreg az állati eredetű ételekben 
 
A méreg olyan anyag, ami sérülést, betegséget vagy halált okoz, különösen kémiai  úton. Fájdalomhoz, betegséghez, korai halálozáshoz segítenek hozzá az állati eredetű  ételek. A bennük lévő 5 fő méreg, ami mérgezi a szervezetünket: a sok fehérje, a zsír, a koleszterin, a methionione (egy kén tartalmú aminosav) , étkezési sav. Az emberek próbálnak helyesen étkezni és tévesen azt gondolják:

Tej? ­ kalcium: erős csontozat, 
Marhahús? ­ meg is van a vas,
Csirke? ­ a sok jó, sovány fehérje,
Hal? ­ íme az Omega 3 zsírsav.

A "kalcium", "vas", "fehérje", "omega 3 zsírsav" bejegyzésben olvashatsz bővebben  az oldalamon az egyes témákról. A kalcium, vas, fehérje, omega 3 zsírsav fontos a szervezetünk számára, csak nem mindegy mennyit, milyen formában és milyen forrásból szerzünk ezekből az  anyagokból. Vessünk egy pillantást a következő táblázatra: 

Amint látjuk az állati eredetű termékek nagy mennyiségű fehérjét, zsírt, koleszterint, methioninet, étkezési savat tartalmaznak, de nem tartalmaznak a szervezet számára  oly fontos rostokat és szénhidrátot, kivéve a cukrot a tejben (laktóz) és a mézben.

A növények szénhidrát és rosttartalma magas, elegendő fehérjét tartalmaznak, alacsony a zsír, koleszterin és étkezési sav tartalmuk. A sok fehérje, zsír, koleszterin,  étkezési sav, kén tartalmú aminosav mérgezőek a szervezetünk számára és ha naponta mérgezzük szervezetünket ezekkel a mérgekkel, akkor ennek az évek során következménye lehet.

Átlagban 70 év alatt veseműködésünk negyedét veszítjük el a magas állati fehérje  következtében. Minden alkalommal mikor megduplázzuk a fehérje bevitelünket, 50 %-kal nő a kalcium távozása  a vizeletünkkel, növelve a csontritkulás és vesekő  kialakulásának veszélyét. Az extra zsír könnyen elraktározódik szervezetünkben és ez elhízáshoz vezet  terhelve szerveinket, ízületeinket. Az izomsejten belül felhalmozódott zsír 2-­es típusú  cukorbetegséget okoz.

A többlet koleszterin szívinfarktushoz, agyvérzéshez vezet, elősegíti a rákos betegségek kialakulását. A kén tartalmú methioinen aminosavakat szervezetünk egy másik aminosavvá (homocysteine) alakítja, ami köztudottan rizikófaktora a szívinfarktusnak,  agyvérzésnek, a lábbeli artériák megbetegedésének, vérrögképződésnek, elmebaj,  Alzheimer kór és depresszió kialakulásának.

A kén táplálja a rákos sejteket és a bél  számára is káros, előidézhet súlyos colitist. Az állati termékek nagyon savas hatásúak és mi lúgosítani próbáljuk szervezetünket  lúgosító hatású gyümölcsökkel, zöldségekkel. A jobb egészség érdekében próbáljuk meg elkerülni szervezetünk rendszeres  mérgezését ezekkel az anyagokkal és törekedjünk az alacsony zsírtartalmú, teljes értékű növényi étrendre.




..........................

Tovább »

Posted in: 5 állati méreg

Szénhidrát

A szénhidrát 3 fő típusa:
● cukor
● cellulóz (rost)
● keményítő (burgonya)

Ezek mindegyike a következő elemekből tevődik össze:
szén (C), hidrogén (H), oxigén (O).
(Oldalamon a fehérje bejegyzés alatt olvashatjuk, hogy a fehérje tartalmaz nitrogént (N) is. A
többlet fehérje a benne lévő nitrogén miatt válik veszélyessé. A szénhidrát és a zsír nem tartalmaz nitrogént.)


Nézzük a cukrot, cellulózt, keményítőt kicsit részletesebben!

Cukrok:
Szukróz: a cukor, amit sütéskor használunk
Fruktóz: amitől a gyümölcs édes
Laktóz: a tejben lévő cukor
Glükóz: ami összekapcsolódva cellulózt és keményítőt alkot

A cukor gyorsan, nagy fokú energiával látja el a szervezetünket. Szervezetünk számára a legegyszerűbb energiaforrás a cukor. A vörösvértestünk csak a cukrot fogadja el energiaforrásként. Cukor nélkül nem lenne vörösvértestünk és vörösvértestek nélkül mi sem léteznénk.

Cellulóz:
A glükóz láncolatot alkotva összekapcsolódik és ez a láncolat a cellulóz. Emésztés során nem tudjuk lebontani a cellulózt, mert a glükóz közti kötést az emésztőenzimeink nem tudják szétbontani. A cellulóz egy emészthetetlen szénhidrát. Energiát ugyan nem nyerünk belőle, de nagyon sok fontos szerepe van szervezetünk számára. Azt hiszem az mindenki számára világos, hogy az étkezési rostok több szempontból is nagyon fontosak.

Keményítők:
Mint a cellulóz a keményítő is glükózok összekapcsolt láncolatából áll, de ezt a láncolatot szét tudjuk bontani emésztőenzimeinkkel. A szabadon álló, nem összekapcsolt glükózt, pedig a szervezetünk nagy örömmel használja fel. A keményítő tartalmú ételek ellátnak minket folyamatos energiával és nagyon laktatóak is.

Keményítő tartalmú ételek:
Gabonák:
árpa, hajdina, kukorica, köles, zab, rizs, rozs, sorgum, búza, vadrizs
Hüvelyesek:
bab, lencse, borsó
Zöldségek:
sárgarépa, articsóka, paszternák, burgonya, édesburgonya, sütőtök, jamgyökér stb.

Egyes nemzetek fő kalóriaforrása:
A hosszú életű, egészséges népek keményítő tartalmú ételeken éltek. Az óriási területű Ázsia nagy részén a fő kalóriaforrás a rizs volt. Egyes területeken édesburgonya és rizs. A Japánban lévő Okinawa népe főként édesburgonyán élt. A Dél-Amerikában élő inkák főként burgonyán éltek. A harcok előtt quinoára váltották a
burgonyát. A Közép-Amerikában lévő maják és aztékok a kukorica emberei voltak. Az ősi egyiptomiak a búzából nyertek legtöbb kalóriájukat. A Közel-Kelet embereit a kenyérkosár embereiként emlegettük.
A történelem során a Föld népességének a következő ételek voltak a fő kalóriaforrásai: árpa, kukorica, köles, burgonya, rizs, búza. Az elmúlt 13 000 évben a keményítő volt az egészséges, sikeres, nagy népességű nemzetek fő energiaforrása. Régebbre is visszamehetünk időben. 23 000 évvel ezelőtti időkben is fogyasztották ezeket az ételeket: búza, árpa, makk, mandula, pisztácia, füge, szőlő, bogyók. Európa több országaiban találtak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy 30 000 évre visszamenőleg is fogyasztottak vad növényeket, gabonákat. A neander-völgyi emberek fogazatán is találtak keményítő tartalmú gabonák maradványait.

Néhány ország, amelynek étele a köztudatban is ismert:
Peru: burgonya
Japán, Kína, Korea, Tájföld, Indonézia, Fülöp-szigetek: rizs
Mexikó: kukorica, bab, tök
Pápua Új-Guinea: édesburgonya

A keményítő tartalmú ételek laktatóak, hosszú távon ellátnak energiával, sokáig tárolható,
viszonylag könnyű hozzájutni. Természetes, hogy az emberiség felhasználta ezt a kiváló
energiaforrást. Javasolt beiktatni a keményítő tartalmú ételeket étrendünkbe, ha nem akarunk
félóránként a konyhában forgolódni és ideális testsúlyra, egészségre vágyunk.




...................

Tovább »

Posted in: Szénhidrát

B12 vitamin

A B12 vitamint sem a növények, sem az állatok nem állítják elő. A B12 vitamint baktériumok termelik. A bélrendszerben rengeteg ilyen baktérium van. Különösen az olyan állatok bélrendszerében, mint a tehén, kecske, bárány. Az állatok a szöveteikben tárolják a B12 vitamint. Az ember emésztőrendszere is tartalmaz B12 vitamint előállító baktériumokat. Bár az egész emésztőrendszerben előfordulnak ezek a baktériumok, termelve a B12 vitamint, csak a bélrendszer felső szakaszában (ileum) szívódnak fel, így a bélrendszer többi részén termelt B12 a széklettel távozik a szervezetből. Az állatok széklete sok B12 vitamint tartalmaz.

Gyermekkoromra visszaemlékezve édesapám igazi állati ürülékkel trágyázta a kertet. Amikor a kertben megjelentek a friss növények, jobban esett a szelet kenyér a kert közepében ülve, és a friss gyenge hagymát, uborkát, érett paradicsomot ott ettem meg. Nem számított az sem, ha koszos lett a kezem. Ilyenkor hozzájutottam-e egy kis B12 vitaminhoz? Talán igen. A manapság boltokban vásárolt paradicsom nem csak ízre más, de tápanyagtartalmát tekintve is.

Mivel az állatok szervezetében jelen van a B12 vitamin, így amikor az egyik állat megeszi a másikat, hozzájut ehhez a vitaminhoz. Mivel a növényeket nem úgy termesztik manapság, mint szüleim, nagyszüleim idejében, ezért ha valaki hosszú távon nem fogyaszt állati terméket, érdemes B12 vitamint szedni, hogy biztosan elkerüljük az esetlegesen fellépő B12 vitaminhiányt. Minden egyéb vitaminhoz/ásványi anyaghoz hozzá tudunk jutni megfelelő mennyiségben ételből és egy kis napfényből (D vitamin), még akkor is, ha vegán étrenden élünk.


Ha B12 vitamint szedünk, elegendő 5 mikro gramm naponta. Egy egyszerű vérteszttel ellenőrizhető, hogy van-e B12 vitaminhiányunk, bár ez adhat hibásan jó eredményt. Az MMA (Methylmalonic Acid) teszt pontosabb eredményt ad. Terhes és szoptatós anyák különösen figyeljenek erre, ha vegán étrenden élnek. Ellenőrizzük. milyen B12 vitamint vásárolunk, mert a cyanocobalamin a kutatások szerint nem tűnik hatásosnak. Válasszuk inkább a methylcobalamint vagy a hydroxycobalamint.  Hozzájuthatunk B12 vitaminhoz olyan ételekből is, mint a miso, nemes élesztő, nori (amibe a szusit szoktuk tekerni), vagy olyan müzlikből, amikben hozzáadott B12 vitamin van.



B12 vitaminhiány következménye:

A B 12 vitaminhiány először a vérben észlelhető (megaloblastic anémia) bár anémia nélkül is előfordulhat. Később az idegrendszer is károsodhat. A leggyakoribb tünet a zsibbadás és bizsergés érzése. Cukorbetegek, akik neuropátiás betegséggel rendelkeznek, sokszor javulást észlelnek a B12 vitamin szedése után. Az említett problémák visszafordíthatók a B12 vitamin szedésével, de ha nagyon elhanyagoljuk, akkor visszafordíthatatlan károkat okozhat idegrendszerünkben. Mivel olyan egyszerűen, olcsón, mellékhatás nélkül tudjuk pótolni a B12 vitamint, nem érdemes azt elhanyagolni. 



Forrás:
Dr John McDougall: The starch solution; p 163-170
Dr Michael Greger: Nutritionfacts.org






.........................

Tovább »

Posted in: B12 vitamin

Hal

A gyárakból nagyon sok higany került vizeinkbe. Amikor halat vagy hal olajat fogyasztunk, higanyhoz jutunk. A higany átalakul egy nagyon mérgező anyaggá (methyl mercury=higany) és ez az anyag az állatok zsírjában koncentrálódik egyre nagyobb koncentrációban előfordulva, ahogy haladunk a táplálékláncon felfele. Amikor egy közepes hal megeszik 10 kisebb halat, a 10 kis hal szervezetéből az összes methylmercury a nagyobb hal szervezetébe kerül. Jön a még nagyobb hal, ami megeszik 10 közepes halat, aminek egyenként 10 kis halból szerzett összes methylmercury a szervezetében van.

A tápláléklánc tetején az ember van (ha csak nem lesz eledele egy éhes cápának) és az ember szervezetébe kerül az a hal, aminek testében nagy mértékben koncentrálódott a methylmercury. Az embernél előforduló krónikus higany mérgezés oka a tengeri állatok fogyasztása. A higanymérgezés a szív, a vese, az immunrendszer, az idegrendszer károsodását okozza. Az agyban a higanymérgezés a motorikus ideg zavarait, memória veszteséget, tanulási zavarokat, és depressziós viselkedést okozhat. A higanyon kívül a hal és hal olaj egyéb mérgező anyagokat is tartalmaz, ami elősegíti a rák kialakulását és károsítja a reproduktív rendszert.


A higany nem csak az agyat és a vesét mérgezi, de hatással van az erekre is. A szabad gyökök képződését elősegítve hozzájárul a gyulladáshoz, vérrögképződéshez, a vérerek izmainak működési zavarához.

A hal, is mint egyéb más állat sok fehérjét, zsírt, koleszterint tartalmaz és semmi rostot vagy szénhidrátot. (A sok állati fehérje káros, lásd oldalamon a fehérjéről szóló bejegyzésemet. )

Hasonlítsuk össze a halfélék és egyéb húsok koleszterin tartalmát!


Sügér    60
Rák    55
Tőkehal    53
Makréla    51
Lazac    40

Csirke    36
Disznó    28
Marha    32
Tojás    272

Láthatjuk, hogy a halnak nagyon magas a koleszterin szintje.




...................................

Tovább »

Posted in: Hal

D vitamin

A D vitamin igazából egy hormon, amit a szervezetünk állít elő, amikor napfény éri.  Amikor a napfény a bőrünket éri, a máj és a vese segítségével D vitamint termelünk. A nyári  időszakban testünk elraktározza a többlet D vitamint és télen, amikor kevesebb napfényhez  jutunk, felhasználja  azt.  Fehérbőrű emberek testük nagy részét napoztatva, 20-30 perc  alatt kb. 10,000 international units (IU) mennyiségű D vitaminhoz jut. A napi ajánlott D vitamin 200 IU.

Téli időszakban próbáljuk pár percig napoztatni arcunkat, kezünket ha lehet. A  sötétebb bőr kevésbé képes magába szívni a napfényt, így pl. Ázsia és India népeinek  háromszor több napfényre is szükségük van, egy afrikai embernek pedig akár tízszer több  napfényre is szüksége lehet ahhoz, hogy elegendő D vitamint állítson elő a szervezete. Mint  látjuk, igazából nem vitaminból, hanem napfényből jutunk a D Vitaminhoz. Hozzáadott D vitamin előfordulhat kálcium tablettában, tejtermékben. Mégis ha tehetjük inkább arra törekedjünk,  hogy testünket rendszeresen érje napfény.  A D vitaminhiány összefüggésbe hozható szívbetegséggel, agyvérzéssel, kettestípusú  cukorbetegséggel, rákkal és multiple sclerosisszal.

Az általános ajánlás minimum 30 ng/ml volt, de az újabb kutatások azt mutatják a 20 ng/ml is megfelelő mennyiség. Ha 20 ng/ml alatt van a D vitamin szintünk, próbáljuk meg pótolni  azt. Ha lehet napfénnyel pótoljuk a hiányzó D vitamint, mert a D vitamin szedése  hozzájárulhat az LDL koleszterin szint növekedéséhez, prosztatarákhoz, hasnyálmirigy  rákhoz, gyengébb immunrendszerhez, autoimmun betegségekhez, emésztési zavarokhoz,  vesebetegséghez, vesekőhöz, időseknél könnyebb csonttöréshez. Ha mégsem tudunk  napfényhez jutni és D vitamint szedünk, a napi 200 IU mennyiség elegendő.

Forrás:
Dr John McDougall : The starch solution; p 158-163

Tovább »

Posted in: D vitamin