A vesebetegség nagyon sok embert érint. Sajnos sokszor alattomosan alakul ki és gyakran csak akkor vesszük észre, hogy baj van, amikor már komoly a probléma. A veseelégtelenséget komolyan kell venni, mert akár halálozáshoz is vezethet.
A vese egyik szerepe, hogy kiszűrje a foszfort a vérből. A vese elégtelen működése lehetővé teszi a foszfor felhalmozódását, ami metasztatikus meszesedéshez vezethet. A kalcium bárhol lerakódhat a testben, komoly problémákat okozva.
A veseelégtelenségben szenvedő beteget az orvos alacsony foszfor tartalmú étrendre állítja. Minden fehérjét tartalmazó étel tartalmaz foszfort is. Érdekes, hogy a vegánokat összehasonlítva a mindenevőkkel azt látjuk, hogy a vegánok vizeletébe jóval kevesebb fehérje szivárgott ki (1). Ez arra utal, hogy a vegánok veséje jobban működött.
Minek köszönhető ez a különbség a mindenevők és a vegánok között? Azt tudjuk, hogy az alacsonyabb fehérje tartalmú étrend lassítja a vesebetegség előrehaladását. Talán a titok abban rejlik, hogy egy vegán étrend kevesebb fehérjét tartalmaz? Vagy szervezetünk másként dolgozza fel a növényi és állati fehérjét?
Vegyünk egy csoport vegetáriánus és egy csoport húsevő embert. Adjunk nekik olyan étrendet, hogy a fehérje és foszfor tartalom mindkét csoportban legyen egyenlő. Az eredmény azt mutatja, hogy bár a foszfor és fehérjetartalom mindkét csoportban ugyanannyi volt, a vérbe került foszfor a vegetáriánus csoportban kevesebb volt (2). Talán a növényi foszfort testünk könnyebben fel tudja dolgozni?
Mit vegyünk figyelembe egy vesebetegnél? Mennyi fehérjét tartalmaz az elfogyasztott étele vagy azt, hogy az étele inkább savasító vagy lúgosító hatású?
A helytelen étrend elősegítheti a vesefunkció hanyatlását. Különösen egy olyan étrend, ami magas állati fehérjét, állati zsiradékot és koleszterint tartalmaz. Ezek az ételek elősegítik a fehérje szivárgását a vizeletbe (3), ami a vesebetegség egyik jele.
Egy tanulmány szerint (4) inkább az állati nem a növényi fehérjének van ilyen káros hatása. Ebben a tanulmányban két étrendet hasonlítottak össze: a szója alapú alacsony fehérjetartalmú vegetáriánus étrendet és az állati terméket tartalmazó alacsony fehérjetartalmú étrendet. Az eddigi tanulmányok szerint nem csak az fontos, mennyi fehérjét eszik a beteg, de legalább annyira fontos, ha nem fontosabb, hogy ez a fehérje növényi vagy állati eredetű-e.
A diétás savas terhelést (dietary acid load DAL) a savasító és lúgosító élelmiszerek egyensúlyából állapítjuk meg. A savasító élelmiszerek például: a húsok, tojás, sajt. A lúgosító élelmiszerek általában a gyümölcsök, zöldségek. A savasító élelmiszerek túlzott fogyasztása összefüggésbe hozható a vesebetegségekkel (5). A növényi fehérje kevésbé sav formáló, hiszen kevesebb kéntartalmú aminosavakat tartalmaznak. A sav pedig a kénből termelődik és kevesebb kénből kevesebb sav képződik. Ráadásul a növényekben az antioxidánsok a szabadgyökökkel felveszik a harcot. Tehát talán nem is annyira az a fontos, hogy mennyi fehérjét fogyaszt a beteg, hanem inkább az, hogy a bevitt fehérje milyen minőségű, mennyire savasítja a a szervezetet. Egy növényi étrend előnyösebb a vesebeteg számára mint egy étrend, ami sok állati fehérjét tartalmaz. Olyannyira, hogy egy tonhalsaláta elfogyasztása után csupán órákkal később már észlelhető a vese terhelése. Ellenben ha tofusaláta szendvicset eszünk ugyanannyi fehérje tartalommal, a negatív hatás nem észlelhető a vesékben (6).
Ha sorba rakjuk az állati eredetű ételeket aszerint, mennyire savasító hatásúak, a hal áll az első helyen, majd azt követi a disznóhús, csirkehús, sajt, marhahús, és a legkevésbé savasító a tojás. Persze még a tojás is nagyon savasít.
Vajon az állati és növényi fehérjék vesére gyakorolt hatása csak abban rejlik, hogy mennyire savasító hatásúak? Ne feledkezzünk meg az állati fehérjék gyulladást kiváltó hatásáról sem! Erről is volt már szó a szívinfarktus című bejegyzésemben. De mennyire befolyásolja ez a gyulladás a vese működését? Ha a húshoz gyulladásgátló szert is adunk, a fehérjeszivárgás jóval kevesebb (7).
A veseműködését nagymértékben befolyásolja mit eszünk. Váltakozva a bevitt ételt, változik a vese működése is (8).
Azt már láttuk a szívinfarktusról szóló bejegyzésemben, hogy a helytelen étrend következtében elzáródott erek a helyes étrenden kitisztulnak.
(szív)
(Dr Caldwell Esselstyn)
Mi történik a vesénkben levő kis erecskékkel? A zsírdugócskák itt is kialakulhatnak (9).
Beszéltünk az állati fehérjéről, zsírról, de ne feledkezzünk meg a koleszterinről sem, ami közvetlen roncsolja a vesét. (10)
Vesebetegségben szenvedő cukorbetegeknek segíthet megállítani a vese további romlását egy alacsony fehérjetartalmú, vegán étrend és még a cukorbetegségre előírt inzulin is csökken ezen az étrendben. (11)
Referenciák:1, Renal function parameters of Thai vegans compared with non-vegans
Ren Fail. 2007;29(2):219-20.
2, Vegetarian compared with meat dietary protein source and phosphorus homeostasis in chronic kidney disease. Clin J Am Soc Nephrol. 2011 Feb;6(2):257-64. doi: 10.2215/CJN.05040610. Epub 2010 Dec 23
3, Associations of diet with albuminuria and kidney function decline. Clin J Am Soc Nephrol. 2010 May;5(5):836-43. doi: 10.2215/CJN.08001109. Epub 2010 Mar 18
4, Comparison of a vegetable-based (soya) and an animal-based low-protein diet in predialysis chronic renal failure patients. Nephron. 1998;79(2):173-80.
5, Dietary acid load and chronic kidney disease among adults in the United States BMC Nephrol. 2014 Aug 24;15:137. doi: 10.1186/1471-2369-15-137.
6, Effects of acute protein loads of different sources on renal function of patients with diabetic nephropathy. Tohoku J Exp Med. 1989 Oct;159(2):153-62.
7, Impaired renal response to a meat meal in insulin-dependent diabetes: role of glucagon and prostaglandins. Am J Physiol. 1990 Mar;258(3 Pt 2):F675-83.
8, Vegan supplemented diet in nephrotic syndrome. Nephrol Dial Transplant. 1990;5 Suppl 1:75-7.
9, Fat emboli in glomerular capillaries of choline-deficient rats and of patients with diabetic glomerulosclerosis. Am J Pathol. 1955 May-Jun;31(3):381-97.
10, Cholesterol as a predictor of progression in nondiabetic chronic renal disease. Contrib Nephrol. 1997;120:48-61.
11, Nutritional treatment of renal failure in type 1 diabetic nephropathy. Clin Nephrol. 1988 Jun;29(6):280-7.
Posted in: Könyv
Bejegyzések
