Vesebetegség

A vesebetegség nagyon sok embert érint. Sajnos sokszor alattomosan alakul ki és gyakran csak akkor vesszük észre, hogy baj van, amikor már komoly a  probléma.  A veseelégtelenséget komolyan kell venni, mert akár halálozáshoz is vezethet.






A vese egyik szerepe, hogy kiszűrje a foszfort a vérből. A vese elégtelen működése lehetővé teszi a foszfor felhalmozódását, ami metasztatikus meszesedéshez vezethet. A kalcium bárhol lerakódhat a testben, komoly problémákat okozva.

 

A veseelégtelenségben szenvedő beteget az orvos alacsony foszfor tartalmú étrendre állítja. Minden fehérjét tartalmazó étel tartalmaz foszfort is. Érdekes, hogy a vegánokat összehasonlítva a mindenevőkkel azt látjuk, hogy a vegánok vizeletébe jóval kevesebb fehérje szivárgott ki (1). Ez arra utal, hogy a vegánok veséje jobban működött.

Minek köszönhető ez a különbség a mindenevők és a vegánok között? Azt tudjuk, hogy az alacsonyabb fehérje tartalmú étrend lassítja a vesebetegség előrehaladását. Talán a titok abban rejlik, hogy egy vegán étrend kevesebb fehérjét tartalmaz? Vagy szervezetünk másként dolgozza fel a növényi és állati fehérjét?

Vegyünk egy csoport vegetáriánus és egy csoport húsevő embert. Adjunk nekik olyan étrendet, hogy a fehérje és foszfor tartalom mindkét csoportban legyen egyenlő. Az eredmény azt mutatja, hogy bár a foszfor és fehérjetartalom mindkét csoportban ugyanannyi volt, a vérbe került foszfor a vegetáriánus csoportban kevesebb volt (2). Talán a növényi foszfort testünk könnyebben fel tudja dolgozni?

Mit vegyünk figyelembe egy vesebetegnél? Mennyi fehérjét tartalmaz az elfogyasztott étele vagy azt, hogy az étele inkább savasító vagy lúgosító hatású?
A helytelen étrend elősegítheti a vesefunkció hanyatlását. Különösen egy olyan étrend, ami magas állati fehérjét, állati zsiradékot és koleszterint tartalmaz. Ezek az ételek elősegítik a fehérje szivárgását a vizeletbe (3), ami a vesebetegség egyik jele.

Egy tanulmány szerint (4) inkább az állati nem a növényi fehérjének van ilyen káros hatása.  Ebben a tanulmányban két étrendet hasonlítottak össze: a szója alapú alacsony fehérjetartalmú vegetáriánus étrendet és az állati terméket tartalmazó alacsony fehérjetartalmú étrendet. Az eddigi tanulmányok szerint nem csak az fontos, mennyi fehérjét eszik a beteg, de legalább annyira fontos, ha nem fontosabb, hogy ez a fehérje növényi vagy állati eredetű-e.

A diétás savas terhelést (dietary acid load DAL) a savasító és lúgosító élelmiszerek egyensúlyából állapítjuk meg. A savasító élelmiszerek például: a húsok, tojás, sajt. A lúgosító élelmiszerek általában a gyümölcsök, zöldségek. A savasító élelmiszerek túlzott fogyasztása összefüggésbe hozható a vesebetegségekkel (5). A növényi fehérje kevésbé sav formáló, hiszen kevesebb kéntartalmú aminosavakat tartalmaznak. A sav pedig a kénből termelődik és kevesebb kénből kevesebb sav képződik. Ráadásul a növényekben az antioxidánsok a szabadgyökökkel felveszik a harcot. Tehát talán nem is annyira az a fontos, hogy mennyi fehérjét fogyaszt a beteg, hanem inkább az, hogy a bevitt fehérje milyen minőségű, mennyire savasítja a a szervezetet. Egy növényi étrend előnyösebb a vesebeteg számára mint egy étrend,  ami sok állati fehérjét tartalmaz. Olyannyira, hogy egy tonhalsaláta elfogyasztása után csupán órákkal később már észlelhető a vese terhelése. Ellenben ha tofusaláta szendvicset eszünk ugyanannyi fehérje tartalommal, a negatív hatás nem észlelhető a vesékben (6).
   
Ha sorba rakjuk az állati eredetű ételeket aszerint, mennyire savasító hatásúak, a hal áll az első helyen, majd azt követi a disznóhús, csirkehús, sajt, marhahús, és a legkevésbé savasító a tojás. Persze még a tojás is nagyon savasít.

Vajon az állati és növényi fehérjék vesére gyakorolt hatása csak abban rejlik, hogy mennyire savasító hatásúak? Ne feledkezzünk meg az állati fehérjék gyulladást kiváltó hatásáról sem! Erről is volt már szó a szívinfarktus című bejegyzésemben. De mennyire befolyásolja ez a gyulladás a vese működését? Ha a húshoz gyulladásgátló szert is adunk, a fehérjeszivárgás jóval kevesebb (7).
   
A veseműködését nagymértékben befolyásolja mit eszünk. Váltakozva a bevitt ételt, változik a vese működése is (8).

Azt már láttuk a szívinfarktusról szóló bejegyzésemben, hogy a helytelen étrend következtében elzáródott erek a helyes étrenden kitisztulnak.

(szív)
    (Dr Caldwell Esselstyn)


Mi történik a vesénkben levő kis erecskékkel? A zsírdugócskák itt is kialakulhatnak (9).




Beszéltünk az állati fehérjéről, zsírról, de ne feledkezzünk meg a koleszterinről sem, ami közvetlen roncsolja a vesét. (10)
Vesebetegségben szenvedő cukorbetegeknek segíthet megállítani a vese további romlását egy alacsony fehérjetartalmú, vegán étrend és még a cukorbetegségre előírt inzulin is csökken ezen az étrendben. (11)

 
Referenciák:
1,  Renal function parameters of Thai vegans compared with non-vegans
Ren Fail. 2007;29(2):219-20.

2, Vegetarian compared with meat dietary protein source and phosphorus homeostasis in chronic kidney disease. Clin J Am Soc Nephrol. 2011 Feb;6(2):257-64. doi: 10.2215/CJN.05040610. Epub 2010 Dec 23


3, Associations of diet with albuminuria and kidney function decline. Clin J Am Soc Nephrol. 2010 May;5(5):836-43. doi: 10.2215/CJN.08001109. Epub 2010 Mar 18

4, Comparison of a vegetable-based (soya) and an animal-based low-protein diet in predialysis chronic renal failure patients. Nephron. 1998;79(2):173-80.


5, Dietary acid load and chronic kidney disease among adults in the United States BMC Nephrol. 2014 Aug 24;15:137. doi: 10.1186/1471-2369-15-137.

6, Effects of acute protein loads of different sources on renal function of patients with diabetic nephropathy. Tohoku J Exp Med. 1989 Oct;159(2):153-62.

7, Impaired renal response to a meat meal in insulin-dependent diabetes: role of glucagon and prostaglandins. Am J Physiol. 1990 Mar;258(3 Pt 2):F675-83.

8, Vegan supplemented diet in nephrotic syndrome. Nephrol Dial Transplant. 1990;5 Suppl 1:75-7.

9, Fat emboli in glomerular capillaries of choline-deficient rats and of patients with diabetic glomerulosclerosis. Am J Pathol. 1955 May-Jun;31(3):381-97.

10, Cholesterol as a predictor of progression in nondiabetic chronic renal disease. Contrib Nephrol. 1997;120:48-61.

11, Nutritional treatment of renal failure in type 1 diabetic nephropathy. Clin Nephrol. 1988 Jun;29(6):280-7.

Tovább »

Posted in: Vesebetegség

Merevedési zavarok

A merevedési zavarok több férfit érintenek, mint gondolnánk. Talán a 40-es feletti feleségek sokat tudnának erről beszélni, bár fiatal korban is felléphet. Az USA-ban a 40 év feletti férfiak 40%-a szenved merevedési zavarban. A merevedési zavarnak több oka is lehet. Én itt szeretnék az egyik okára összpontosítani, ami nagyon gyakran a kiváltója ennek a kellemetlen tünetnek. Ez pedig nem más, mint az étrend. A helytelen étrend rendkívül gyakran idéz elő merevedési zavarokat, ami a férfi életét nem csak kellemetlenné teheti, de egyenesen veszélybe is sodorhatja, mint azt a későbbiekben látni fogjuk.

Először nézzük, hogyan idéz elő problémát a helytelen étrend a férfiasságban. Artériáink “eldugulhatnak” a plakkok lerakódásaitól. A szív közeli artériák is beszűkülhetnek ezektől a lerakódásoktól, pedig azok viszonylag nagy átmérőjűek. A péniszben lévő artériák sokkal kisebbek, így talán először ezekben a kis erekben észlelhető az ér beszűkülése, ami úgy jelzi jelenlétét, hogy a vérellátás nem lesz megfelelő, így a merevedéssel is lehetnek problémák. Ezért is van az, hogy a merevedési zavar és a szívbetegség között szoros a kapcsolat. A merevedési zavarra tekinthetünk úgy, mint a szívbetegség első számú jelére. Ekkor még csak a péniszben lévő erek vannak eldugulva, és egyelőre csak az nem kap megfelelő vérellátást. A probléma maximum egy kudarcot vallott esti próbálkozás. Viszont ezeket a kellemetlen estéket komolyan kell venni, mert ezek jelzik a szívbetegség közeledését. Amikor ereink úgy eldugulnak, hogy a szív közeli, nagyobb artériák is elzárulnak, akkor már a szív lesz, ami vérhiányban szenved, és az már nem csak kellemetlen estéhez, de halálhoz is vezethet. Egy merevedési zavarral kezelt férfinek 50-szer nagyobb esélye van a szívinfarktus általi halára.

(A szívinfarktusról olvashatsz bővebben weboldalamon)

Az alacsony zsírtartalmú, növényi étrenden nem csak a szív közeli artériák, de a péniszben lévő artériák is kitisztulhatnak, így nagyobb esélyünk lesz a szívinfarktus elkerülésére, és egy szenvedélyes éjszakára.

A jobb véráramlat az idegeket is jobban ellátja vérrel, így az élvezeti érzés fokozódik. Ezt a hölgyek fogják leginkább tapasztalni. Ha valaki pedig cukorbeteg és neuropátiás fájdalmak gyötrik, ne lepődjön meg, ha a helyes étrenden megszűnnek a fájdalmak. Nem csak a péniszben, de az idegekben is eldugulhat az ér, és ha ezek kitisztulnak, a fájdalmak is megszűnhetnek. Ez a fájdalom megszűnése akár napokon belül is észlelhető.

(A neuropátiás.fájdalmakról bővebben olvashatsz a weboldalamon)

Bónuszként jobb lesz a hormonháztartás és a termékenység is. Nem utolsó sorban jobban fogjuk magunkat érezni, és a jó közérzet nem elhanyagolandó nem csak a szexuális életünk szempontjából.

Hallgassuk meg Dr. Neal Barnardot:
.

..............oOo...............

Tovább »

Posted in: Merevedési zavarok

Gyógyulás cukorbetegségből - videó

Gyógyulás cukorbetegségből videó

Tovább »

Posted in: Gyógyulás cukorbetegségből videó

Orvosi videó Dr. Demény János

Dr. Demény János orvosi videó

Tovább »

Posted in: Orvosi videó Dr. Demény János

Székrekedés

Mikor nincs székrekedésünk?

A székletnek meglehetősen puhának kell lennie. A széklet ürítése erőlködés, fájdalom mentesen történik. A belekben nem halmozódik fel a sok salakanyag kellemetlen érzést, puffadást okozva.


Mikor van székrekedésünk és mi a következménye?

Ha székletünk kemény és fizikai erőfeszítés szükséges a székeléshez. Ilyenkor a hasizom összehúzódik, visszatartunk egy mély lélegzetet, a rekeszizom lefelé nyomódik. Ez egy belső hasi nyomást idéz elő, ami segíti kipréselni a bél tartalmát. Normál esetben a bélmozgás elegendő lenne de mivel a székrekedés jelen van, ezért van szükség az extra erőkifejtésre.

Ilyenkor a nyak és az arc izma is megfeszül, és esetleg el is pirosodunk. Ennek az erőlködésnek a következtében a lábban lévő vénák megsérülhetnek. A lábban lévő vénák mentén bizonyos szakaszokon belül szelepek vannak. Ezek a szelepek elősegítik, hogy a vér felfelé áramoljon a szívbe. Ezek a szelepek megnyúlnak és roncsolódnak a nagy nyomás következtében, amire szükség van a kemény széklet kipréseléséhez. A roncsolódás miatt a láb vénáiban lévő szelepek idővel képtelenek lesznek fenntartani a vért. Ez esetben vér nyomja a vénák alsó részét egész nap. Ennek az állandó vérnyomásnak egyik következménye a visszér.

A székrekedés következménye nemcsak a visszér, de az aranyér is lehet. Ilyenkor a végbélben és a végbélnyílásban lévő vénák okoznak gondot. Amennyiben rendszeresen túlerőltetjük a vénánkat, mert rendszeresen kemény a székletünk, akkor megsérülnek és aranyeret eredményeznek.

Ráadásul az erőlködés a végbél izmait kinyomja, amik végül kint ragadhatnak. Ez csak még több problémát jelent a már amúgy is fájdalmas aranyérhez hozzáadva. Itt nem ér véget a székrekedés okozta problémák sorozata. A rekeszizomnak van egy természetes nyílása, amin keresztül a nyelőcső áthalad. Ez a természetes nyílás megnyúlik, amikor a gyomor felfelé nyomódik az erőlködéstől. Végül megszakad a rekeszizom és a gyomor állandóan a rekeszizom felett lesz.

Azok az emberek, akik rendszeresen székrekedésben szenvednek és sokszor csak hashajtóval tudnak WC-re menni, a vastagbél része, a colon, akár kétszeresére is megnyúlhat. A hashajtókhoz pedig a szervezet egy idő után hozzászokik és egyre többre és egyre erősebbre lesz szükség. Ezért érdemes a helyes étrendre áttérni. Néhány napot igénybe vehet, míg helyreáll a bélműködésünk. Besegíthetünk egy kis szilvával, őrölt lenmaggal, korpával és hasonló ételekkel is. A bő folyadékot viszont semmiképp ne felejtsük el. Esetleg néha kenegessük meg a hasunkat a rajzon látható irányba.

Milyen étrend idézi elő a székrekedést?
Ha többnyire rostmentes ételeket fogyasztunk mint a hús, tojás, tejtermék, finomított gabonák pl.fehér kenyér, akkor nagy eséllyel székrekedési gondunk van. A tejtermék önmagában is okozhat székrekedést, lásd a tejről szóló bejegyzésemet. Viszont ha étrendünk sok friss gyümölcsből, zöldségből áll, akkor a rost és lédús gyümölcsök és zöldségek segítik kipucolni a beleket. Teljes értékű növényi étrenden a székrekedés szinte esélytelen. És persze pótoljuk a szükséges folyadékot is. Egy kis mozgás és naponta akár kétszer-háromszor is lehet székletünk, amit erőlködés mentesen tudunk üríteni.


Helyes székelési póz
A guggolás lenne a leghelyesebb póz. De napjainkban inkább az angol wécét szoktuk használni. Egy kis széket vagy egyéb tárgyat a lábunk alá helyezhetünk. Így jobban kiürül a bél. A rajzon látható, hogy a bél más szöget zár be ha a láb kissé magasabban van. De ha üléskor előre hajlunk, ráhajlunk a combunkra, az is segíthet levenni a nyomást a végbélről.

Van székletem de mennyi?
Ha van székletünk de kevés, az sem megfelelő. Ha a székletünk rendszeresen 200 g alatt van, az esetleg arra utalhat, hogy a többi a belekben ragadt és ez elősegítheti a bélrák kialakulását. Attól, hogy valakinek naponta széklete van még lehet székrekedése. Sok ember az akár öt nappal előtt elfogyasztott ételt üríti ki. Az ételnek gyorsan át kellene siklania az emésztő rendszeren és nem napokig benne tengődni, lerakódásokat és egyéb károkat okozva. Az alacsony szénhidrát tartalmú étrend ma nagy divat, ezzel együtt a székrekedés is és a magával vont sok egészségügyi probléma is.

Íme egy széklet táblázat, az erős székrekedéstől a hasmenésig:

Tovább »

Posted in: Székrekedés